A kiválasztás alapjául szolgáló munkapont azt határozza meg, hogy a légkezelőnek milyen feladatot kell ellátnia. Azt azonban már nem írja elő, hogy ezt milyen műszaki megoldással teljesítse. Egy moduláris légkezelő esetében ugyanarra a munkapontra számos különböző konfiguráció állítható össze. A kiválasztó szoftver többféle ventilátort, hővisszanyerőt, szűrőrendszert, hőcserélőt és gépméretet is felkínálhat. Valamennyi képes lehet ugyanazt a légmennyiséget biztosítani, miközben energiafelhasználásuk és várható üzemeltetési költségük jelentősen eltérhet.
Ezért a légkezelők összehasonlításakor érdemes túllépni a névleges teljesítményadatokon, és megvizsgálni azokat a műszaki jellemzőket is, amelyek az üzemeltetés során meghatározzák a rendszer működését.
Egy légkezelő villamosenergia-igényét több, egymással összefüggő tényező alakítja
Ha egy beruházás elsődleges célja a lehető legalacsonyabb bekerülési költség, akkor természetesen ennek megfelelő komponensek is választhatók.
Ha azonban fontos számunkra, hogy a következő 15-20 évben hogyan üzemel, érdemes a beruházási költségen túl néhány további műszaki paramétert is megvizsgálni: a ventilátorok hatásfoka, a gépen belüli nyomásveszteségek, a hővisszanyerő kialakítása, a szűrők légellenállása, a légsebességek, a szabályozási stratégia, valamint a berendezés szerkezeti felépítése egyaránt hatással vannak arra, hogy ugyanazon munkapont teljesítéséhez mekkora villamos teljesítmény szükséges.
A hővisszanyerő jó példa arra, hogy egyetlen műszaki paraméter önmagában nem elegendő a berendezés megítéléséhez. A magasabb hővisszanyerési hatásfok első látásra kedvezőbb választásnak tűnhet, ugyanakkor ennek eléréséhez sok esetben nagyobb hőcserélő felület vagy nagyobb ellenállással rendelkező áramlási keresztmetszet tartozik. Ez növelheti a nyomásveszteséget, ami nagyobb ventilátorteljesítményt és magasabb villamosenergia-felhasználást eredményez.
Ugyanez igaz a szűrőkre is. Egy nagyobb szűrőfelületű, kedvezőbb energiaosztályú szűrő általában kisebb légellenállással üzemel, ami hosszú távon mérsékli a ventilátor energiaigényét. Hasonló összefüggések figyelhetők meg a gépen belüli légsebességeknél is. Az alacsonyabb légsebesség rendszerint kisebb nyomásveszteséget, kedvezőbb akusztikai tulajdonságokat és alacsonyabb SFP (Specific Fan Power, fajlagos ventilátor teljesítmény) értéket eredményez, ugyanakkor nagyobb gépméretet igényelhet.
A légkezelő energiahatékonysága tehát mindig a teljes rendszer eredője. Egyetlen alkatrész vagy kiemelt műszaki adat alapján nem lehet megalapozott következtetést levonni. A teljes rendszert kell vizsgálni.